Parlamenti tájékoztató

Sepsiszentgyörgyi zászlóügy

A baróti elöljáró felhívására jelképes adománygyűjtésbe kezdtek a városban, hogy hozzájáruljanak annak a büntetésnek a kifizetéséhez, amit a prefektúra rótt ki a megyeközpontra a Március 15-i Nemzeti Ünnep alkalmával kitűzött magyar zászlók miatt. Az adományokat (1 lejt) a baróti RMDSZ irodában lehetett beadni.

Gál Károly RMDSZ–es parlamenti képviselő érdeklődésünkre elmondta, hogy még nem vitték be Szentgyörgyre az urnába összegyűjtött pénzt, egyelőre még várnak, de nagyon sokan jöttek be az irodához és adakoztak. Azzal kapcsolatosan is kifejtette véleményét, hogy készülnek-e törvénymódosító javaslatot benyújtani az elkövetkező időben, a bukaresti parlamentben, a kisebbségi jelkép és zászló használatra vonatkozóan. Gál Károly egyértelmüsítette, hogy mielőtt elhamarkodott döntést hoznának egyszer azt kell megnézni, hogy miről is van itt szó, hiszen ez a dolog, ez az incidens jóval távolabbra mutat, mint március 15. Úgy látja olyan törvénymosósítást kell kidolgozni és letenni a parlament asztalára, amely megengedi a nemzeti ünnepeink alkalmával a szabad jelképhasználatot, természetesen úgy az ő, mint az RMDSZ feladata az lesz, hogy elhelyezze az egészet egy törvényes keretben, és az elfogadáshoz meg kell keresni a szövetségeseket is.

Miért is fontos a parlamenti képviselet?

Gál Károly Erdővidék és Kovászna-megye parlamenti képviselője, többek között az Emberi jogok, vallás és nemzeti kisebbségek bizottságnak a tagja, így első kézből láthatta, hogy miként hiúsult meg a Dan Tânasă által fémjelzett kezdeményezés, amely egy olyan bizottság létrehozásáról szólt, amely kimondottan csak a székelyföldi románok problémájával foglalkozott volna.

„Ez a kezdeményezés egy ékes példája annak, hogy miért fontos az, hogy az RMDSZ ott legyen a bukaresti törvényhozásban. Ha most nincs ott az RMDSZ akkor lépésről lépésre szabadulna ránk a pokol. Dan Tânasă kihangsúlyozta, hogy a három magyar megyéből Maros, Hargita, Kovászna foglalkozna a románok problémáival és sérelmeivel, ehhez pedig egy bizottságot hozna létre, melynek ő lenne az elnöke. Ez a kezdeményezés nekünk nem tetszett és azon dolgoztunk, hogy ezt leszavaztassuk. Beszéltünk fontos személyekkel, akiktől ígéretet kaptunk arra, hogyha ez szavazásra kerül, akkor elutasítják, ebben volt partnerünk a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát (USR) parlamenti frakció. Ezt a kezdeményezést most sikerült a csirájában elfojtani, ám ha nem vagy ott, akkor hogyan tudod megvédeni a nemzeted?” – fogalmazott a képviselő.

Nagyvállalkozás kontra háztáji gazdaságok

Sikerült megakadályozni azt a kezdeményezést, amely a háztáji gazdaságok esetében korlátozta volna a tartható sertések számát maximum 5 darabra – erről számolt be nemrégiben Könczei Csaba kovászna megyei parlamenti képviselő. Erről a helyzetről is elmondta meglátásait Gál Károly képviselő, aki elmondta, hogy bizony ezzel a dologgal komolyan kellett foglalkozni és erre tökéletes személy volt kollégája Könczei Csaba, aki nagyon jól ismeri a kovászna megyei, az erdővidéki kisgazdák helyzetét, gondjait. Hangsúlyozta, ennél a kezdeményezésnél nemcsak pillanatnyi fellángolásról beszélünk, itt a nagyvállalatok érdekei állnak szemben a kistermelőkével, a háztáji gazdákéval. Erre még rásegített a sertéspestis is, ami egyáltalán nem hozza jó helyzetbe a kistermelőket:

„Nem mondom, hogy van benne némi igazság, de itt nem a kis és a háztáji gazdaságokat kellene egyből korlátozni, ahogyan ezzel a törvénytervezettel is akarták. Itt a már meglévő törvényeket kellene alkalmazni és betartatni szigorúan, hogy vissza lehessen szorítani a feketekereskedelmet és az illegális sertésszállítást, vásárokat. Az RMDSZ frakció számára fontosak a háztáji kereskedők és a kistermelők jövője, azon családoké, embereké, akik becsületesen próbálnak megélni, éppen ezért azért fogunk küzdeni, hogy ilyenfajta értelmetlen és kirekesztő szigorítások ne történhessenek meg.”

Szerkesztette:

Albert Egon