Interjú Gál Károly parlamenti képviselővel

Otthont, erős közösséget és jövőt csak együtt tudunk építeni!

Tavaly a helyhatósági választások mellett parlamenti választásokat is tartottak, ahol hosszú időt (90 év!) követően Erdővidéknek saját képviselője lett Gál Károly személyében a romániai törvényhozásban. Így érthető némileg az, hogy a képviselő úr irányába sokkal nagyobbak az elvárások, hiszen földink és sokan reménykednek abba, - hogy a szavazók bizalmát - következetes munkával hálálja majd meg, a térség infrastruktúrális, gazdasági fejlődése és a jövönk érdekében. Szócsöve tud lenni ennek a kistérségnek és érvényre tudja juttatni közös érdekeinket, hogy ez eddig mennyire sikerült, arról az érintettel, a baróti képviselői irodájában beszélgettünk.

 -        A tavalyi kampánykörútján milyen problémákkal szembesült, amelyekről úgy látja, hogy nem tűrnek halasztást?

-        A helyi problémáinkat egy folyamatban kell nézni, hiszen mindennek oka van. Én négy évig voltam helyi tanácsos Baróton, majd ezt követően magasabb szinten a megyei tanácsban is képviseltem Erdővidéket. Így már a kampánykörutam előtt tisztában voltam azzal, hogy melyek azok az évtizedes problémák mifelénk, amelyeket mindenképpen meg kell oldani vagy el kell kezdeni ezen gondok felszámolását. Erről azonban tudni kell azt is, hogy nem megy egyik napról a másikra. Mindig probléma volt a térség zártsága, amely az úthálózatunknak is köszönhető, szerencsére most folyik egy olyan munkálat a megyei útakon, amihez hasonló ötven éve nem volt. Nem mehetünk el amellet sem, hogy térségünkben még mindig egyfajta útkeresés folyik, hiszen a bánya bezárása után hagyott űrt még nem sikerült betölteni. Jelenleg az állattenyésztés, mezőgazdaság, fakitermelés és a turizmus azok az ágazatok, amelyekben próbálják megtalálni az emberek a számításaikat. A gazdasági megerősődéssel kapcsolatosan sokszor beszélünk Barót szerepéről, az én meggyőződésem azonban az, hogy a város, akkor tud e térség zászlóshajójává vállni, ha valamilyen formában ide ipart tudunk hozni. Ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket. Most azonban arra kell támaszkodnunk amink van, itt térek vissza a mezőgazdaság az állattenyésztés kérdésére, Könczei Csaba képviselő kolégámmal azon dolgozunk, hogy segítsünk ezeknek az ágazatoknak, ahol csak tudunk.

 -        Itt az illegális legeltetésre és a vadkárokra gondol?

-        Így van, medvekérdésben mindenképpen elmozdultunk a holtpontról, természetesen messze még a vége, de Tánczos Barna miniszterrel is azon munkálkodunk, hogy valamilyen módon megoldást találjunk erre a problémára. Ha már előrelépést említettem, nemrégiben szavaztuk meg azt a törvényt, amelynek értelmében általánosan ki lehet lőni a problémás egyedeket. A procedúra az ugyanaz maradt mint eddig, azonban az alkalmazási terület változott. Ez úgy gondolom önmagában egy siker, igaz ezt alkalmazni is kell és itt nagy felelősség hárul a helyi polgármesterekre. Az illegális legeltetés pedig egy nagyon komplex ügy, itt egy új törvénytervezeten dolgozunk, ám ez eltart egy ideig, amig a parlament elé kerül. Ez nemcsak helyi, hanem országos probléma és itt bizony törvényt kell hozni, hiszen ami erre vonatkozóan van, abban semmi konkrétum nincs.

 -        Idén februárban kezdődött Bukarestben az érdemi munka. Az egyik nagy eredménye önnek egyértelműen a nyugdíjkedvezményhez köthető. Mit kell tudni erről?

 -        Benkő Erika volt képviselőasszony volt az, aki annak idején berakta Barótot abba azon kedvezményezettek listájába, amely alapján abban a térségben, ahol bányászat folyt, az emberek két évvel hamarabb elmehetnek nyugíjba. Ám amikor ezt a törvényt alkalmazni kellett, akkor derült ki, hogy Kovászna megyében nem alkalazzák. Én ennek jártam utána és végül sikerült minden akadályt elhárítani, ma már minden erre jogosult személy élhet ezzel a lehetőséggel. Itt azonban azzal is szembesültem, hogy romániában nagyon sok olyan törvény van, ami szép és jó, ám egyáltalán nincs alkalmazva, a helyi intézmények által. Ezen mindenképpen változtatni kell. Nem látványos munka, de többször tárgyaltam már a baróti bányairoda és bányakantin helyzetéről, itt Benedek-Huszár János polgármesterrel együt dolgozunk, most az egész telekkönyveztetési fázisban van.

 -        Többször szóba került az ipari park, lát ebben fantáziát?

 -        Az interjú elején már kifejtettem azt, hogy a gazdasági meg-erősődésünkhöz nélkülözhetetlen az ipar, ám ehhez feltételek kellenek. Az egyik ilyen alapvető feltétel az, hogy rendelkezzünk egy ipari parkkal. Erre jelenleg a legalkalmasabb terület a Technika-i telep lenne, első lépésként a város saját tulajdonába kell átkerüljön és nem utolsó sorban pályáznunk is kell majd erre a beruházásra.

 -        Baróton irodát is müködtet, mit kell tudni erről?

 -        Két iroda van egyben, a helyi RMDSZ iroda és a képviselői iroda, ahol két alkalmazott áll az emberek rendelkezésére. Állandó kapcsolatban állunk, a megyei közintézmények vezetőivel, amolyan - forró drótot - alakítottunk ki azért, hogy bárki bármilyen problémával tér be hozzánk, annak a legjobb tudásunk szerint tudjunk eljárni és segíteni. Van saját honlapom is, (www.galkaroly.net) ahol szintén naprakész információkat lehet megtalálni és követhetik a tevékenységemet. Megkerestek már munkaügyi és nyugdíj kérdésekben, földvisszaszolgáltatás, hadifogoly, különböző támogatások, mint például anyasági támogatás ügyében is. Ha igénylik kiállítjuk az oltási igazolványokat, intézzük a kettős állampolgársággal kapcsolatos dokumentációt, és segítünk az anyaországi választásokra való regisztrációban is. Itt még hozzátenném azt, hogy nemrégiben újjáalakult az RMDSZ Nőszövettsége és a múlt pénteken felavattuk a Baróti Üzletkötő Központban a Baróti Ifjak Közösségének (BRIK) helyt adó székházat is, ez utóbbi is egy közös munka eredménye, amelyből kivette a részét a Baróti Polgármesteri Hivatal, a fiatalok és képviselői iroda, valamint a Laura Ház is. Terveim között szerepel még a helyi RMDSZ újraszervezése is, mivel úgy látom, hogy vérfrissitésre van szükség, most eljött az épitkezés ideje, szeretném, ha a helyi szervezet újra erős lábakon álljon.

 -        Helyi oktatás, egészségügy, mit gondol erről?

 -        Kiemelten fontos az, hogy hol és milyen körülmények között tanulnak a gyerekeink, így nekem is mindig szívügyem lesz a helyi oktatás. Hogy modern jól felszerelt tanügyi intézményeink legyenek, oda pályáznunk kell. Ezért is örülök annak, hogy a város nemrégiben pályázott az iskola energetikai hálózatának a modernizálására, de várom azt is, hogy végre valahára elkészüljön az új iskolaépület, hiszen ezzel az épülettel a város újra versenyképes lesz az oktatás terén is. Az RMDSZ általános elvei közé tartozik, hogy a már megszavazott és elfogadott tanügyi jogokból nem enged, nem hátrál meg. Most elindult egy olyan folyamat is, ami az V. osztálytól leválasztja a román oktatást a tantervről és a magyar ajkú gyerekek számára nem anyanyelvként tanítják majd. Ez egy nagy lehetőség a magyar gyerekeknek. A kórház esetében pedig most is jól látszik az, hogy az egész térség támogatja ezt az egészségügyi intézményt. Azt látom, hogy az egykori hullámvölgyből kijött a kórház, folyamatos fejlesztések vannak, hiszen van modern mentőállomásunk, működik a hivatásos katasztrófavédelem, a városvezetés a kórházbővítésen dolgozik, tehát az irány jó. Az én dolgom pedig az, hogy ki vegyem a részem ebből és a reám eső feladatokat elvégezzem, ígéret van Vass Levente államtitkártól két orvosi lakás építésére is, ez remélem jövőre összejön.

 -        A bukaresti törvényhozásban az RMDSZ mennyire tudja érvényesíteni akaratát?

 -        Nem vagyunk könnyű helyzetben, de szerencsénkre felkészült kollégáink vannak és ennek megvan a hozadéka, itt pár olyan dolgot említenék meg, amiből Erdővidék is profitál. A bibarcfalvi református templomban lévő Szent László freskó megmetésére és restaurálására sikerült száz ezer lejes támogatást szerezni, ez a bukaresti intézményekkel való kapcsolatok kiépítésének köszönhető. Ide sorolnám a medvekérdést is, ellenszélben próbáljuk törvényekkel megvédeni az embereket és a gazdaságaikat. A kétezer lakósnál kisebb települések pályázhatnak a víz és csatornahálózat kiépítésére. Remélem, hogy Barót nem marad ki a bölcsőde építő programból, de előrelépést jelent az is, hogy ezután a bölcsődéket a minisztérium fogja finanszírozni, jelentős anyagi tehertől megszabadítva ezzel a helyi önkormányzatokat. Lehetőség van az ANL-s lakások megvásárlására is, ebből is kivette a részét az RMDSZ Cseke Attila miniszteren keresztül. A Saligny program is az RMDSZ munkájának köszönhetően jött létre és ennek a programnak a keretén belül tette le a pályázatát Barót a mellékutcáinak modernizálására. Ugyancsak mi kezdeményeztük, hogy az ásványvíz-és a felszíni kitermelésből származó bányailleték a helyi közösségeket szolgálja, ez azt jelenti, hogy a helyi és megyei önkrományzatoknál marad  a nyolcvan százalék. A jogszabály értelmében az ásványvíz kitermeléséből származó illeték, illetve a kavics-homok-, agyag, vagy márványbányák által fizetett illeték húsz százaléka az államkincstárba megy, a többi pedig helyben marad. Kidolgoztunk egy új családtámogatási rendszert, hogy azok kapjanak több kedvezményt, akik hozzájárulnak az ország költségvetéséhez.  Jómagam 25 törvénytervezetet támogattam, kérdéseket intéztem a különböző szakminisztériumok irányába, például elmondtam azt, hogy a helyi Közszállító Vállalatnak (Transloc) nincs kifizetve a tavaszi szállítási pénz, amelyet az iskolás gyerekek után kellett volna megkapniuk. A parlamenti munkám több síkon fut, állandó kapcsolatban vagyok a bukaresti kollégáimmal, a megye vezetőivel, de úgyanúgy az erdővidéki polgármesterekkel, intézményvezetőkkel, számomra fontos az, hogy napi renden legyek az itthoni gondokkal, problémákkal, hogy amiben lehet, ott lépni tudjak az ügy mihamarabbi rendezése érdekében.