Tisztelt vendégek, kedves bibarcfalviak!

Minden közösség életében központi helyet foglal el a templom. Sokáig, de főként a középkorban, az egyetlen kő vagy téglaépület volt a falvakban, amely ha szükséges volt, akkor menedéket adott, de elsősorban lelki világítótoronyként szolgált. Az évszázadok során sokszor szorult javításra, kiegészítésre, újjáépítésre, de minden generáció újra és újra elvégezte ezt a munkát.

Történelmünk során összefonódott a kereszténység és a magyar államiság.

 A XV. század elején nem csak esztétikai vagy vallási okokból festették a freskót a templom falára, hanem Székelyföldtől a Felvidékig, és Magyarország belső területein is erős politikai üzenete is volt, hiszen a Szent László legenda magyar specifikum. Magyarország Anjou királyai ezzel is hirdették Magyarország megerősödését, sikerét. Lovagkirályunk tiszta erkölcse, daliás termete, országszervező tevékenysége, a pogány népek támadásait elhárító vitézsége népszerű volt, és megtestesítette a középkori férfi ideált. A székely őseink, akikre Árpád-kori királyaink a keleti határok védelmét bízták, Szent Lászlóban katonáskodó életmódjuk példaképét fedezték fel.

De a bibarcfalvi freskó, a freskók, műemlék templomaink nemcsak a középkorban fogalmaztak meg üzenetet, hanem más korszakokban is, mint a kommunizmus éveiben, amikor is rettegésben tartották azokat, akik el akarták tüntetni történelmünket.

Ennek a freskónak a felújítását is egy tágabb törekvésbe kell helyeznünk, éspedig templomaink és elsősorban műemlék templomaink felújításába. Ezek a hajlékok hirdetik és fogják hirdetni az elkövetkezőkben is, hogy itt vagyunk immár 800 éve, és élni akarunk szülőföldünkön.

Példátlan ez az ujjáépitési, renoválási folyamat, amely a rendszerváltás után bontakozott ki, de az utóbbi években gyorsult fel, folyamat, melyben felújítódtak a kommunizmus idején kényszerből elhanyagolt templomaink, vártemplomaink, a jelenlegi műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően.

Mindez nem lett volna lehetséges összefogás, igazi nemzetpolitika nélkül.

Örvendek, hogy a bibarcfalvi Szent László freskó a szakszerű felújítás által ismét hirdeti a világosság és a sötétség, a jó és a rossz, a keresztyénség és pogány harcát.

Azt kívánom, hogy e kicsiny falu lakói őrizzék hitüket, anyanyelvüket, magyar nemzetiségüket, székely hagyományaikat, templomukat és ezt a freskót, amely ezután is hirdeti a magyar dicsőséget.

Bibarcfalva, 2022. március 13.                           Gál Károly parlamenti képviselő